Kiüresedtek A Napok Nélküled.

“ideje felkaparnod magad a földről, és emlékezned arra, hogy ki is vagy valójában. nehogy már egy hülye fiú tegyen tönkre, az igazi harcosok saját magukkal vívják a csatát. kelj fel az ágyból, sminkeld ki magad, öltözz fel úgy, ahogy neked tetszik, hívd fel a barátaidat, és menjetek el bulizni. kövess el hibákat, cigizz, igyál, mássz át azon a drótkerítésen, akkor is, ha kiszakad közben a nadrágod. tökmindegy, csak érezd, hogy élsz. mit mesélsz majd szívesebben az unokádnak? hogy egy lelki roncs voltál éveken keresztül, vagy azt, hogy a fiatalságod minden percét kiélvezted?”

—

nézz rám úgy még egyszer, ahogy aznap este tetted

“Csak egy pillanatra félre tennéd a büszkeséged? Egy pillanatra elfelejtenéd, hogy mit gondolnak a barátaid? Egy pillanatra tennél úgy mintha rajtunk kívül senki más nem lenne? Na abban a pillanatban nézz bele a szemembe és mondd el mit érzel…”

21:05

és ha boldog akarsz lenni, akkor töltsél még egy piát

Amikor kimondják a nevét, a szívem miért kezd el őrült tempóban verni?

És ez rossz nekem.. Nagyon

Már nem beszélünk annyit, mint régen

“érzéketlen vagyok, hiába érzek, általában elfojtom”

— brennan savage // slow motion

“Engem mindig félig szerettek,

Van jogom, hogy gonosz lehessek”

Ady Endre

Önpusztítás

Mindig mindent túlgondolni. Ebbe fogok megbolondulni. Jó a kedvem? Rontsuk el, Soha meg nem valósuló forgatókönyvekkel!

Elkések és megbámulnak, A mosolygók rajtam virulnak. A vizsgán elhasalok, A versenyen lemaradok.

Belelátni minden mosolyba a nagy Őt, Fejben már tervezni az esküvőt. Beleszeretni mindenkibe öt perc után, Elragadtatni magam idejekorán.

Ebből lesz önmarcangolás és félelem. Ezzel baszom el a szerelmi életem. Miért csinálja az elmém ezt vélem? Mintha én lennék a legnagyobb ellenségem.

“Nehezen bizok meg emberekben.. És erre a válasz a múltban van.”

— (via in-june-1999)