“ideje felkaparnod magad a földről, és emlékezned arra, hogy ki is vagy valójában. nehogy már egy hülye fiú tegyen tönkre, az igazi harcosok saját magukkal vívják a csatát. kelj fel az ágyból, sminkeld ki magad, öltözz fel úgy, ahogy neked tetszik, hívd fel a barátaidat, és menjetek el bulizni. kövess el hibákat, cigizz, igyál, mássz át azon a drótkerítésen, akkor is, ha kiszakad közben a nadrágod. tökmindegy, csak érezd, hogy élsz. mit mesélsz majd szívesebben az unokádnak? hogy egy lelki roncs voltál éveken keresztül, vagy azt, hogy a fiatalságod minden percét kiélvezted?”
—
Miért adtál reményt, ha nem tőlem akarod a boldogságot?
— via @csuklora-irt-szeretlek (saját)
“Hülye fasz voltam amiért bízni akartam, de többet ez nem fordul elő!”
Rick és Morty
erzelmekkel-teli-halott
Talán az volt a probléma, hogy sosem láttál így, a ragyogó napfényben állni, arccal a Nap felé, hagyva, hogy a hajamat is arany fényre fesse, ahogy összeborzolja a szél.
Sosem láttál a kedvenc zenémre tombolni és egy liter fagyit megenni.
Sosem láttad, ahogy csapkodok a kezemmel ha valami olyanról beszélek, amit megszállottan imádok.
Sosem láttad, milyen boldog vagyok.
Hogy milyen boldog tudok lenni.
Te szomorúnak láttál és sötétnek, hidegnek.
Tudom, hogy azt hitted, ez az ami megfogott, a vörös és a fekete keveréke, ahogy csatát vívnak a viharfelhők a fejem felett, hiszen ősz volt akkor is.
Talán bántotta volna a szemed a fény, nem is akartál többnek látni egy árnyéknál.
De én vagyok a tavaszi nevetés, ahogy újra virágba borulnak a fák.
A kisgyerek a buborékfújóval.
A szél, ami az arcodba fújja a virágok illatát.
Én vagyok a boldogság és az újra kezdődő élet, bármilyen hideg volt is a tél.
Lily Midwinter - Ezt még elmondanám
Valamiért te lettél számomra az az ember akinek már egy mosolya is nagy hatással van rám. Ne kérdezd. Akárhogy próbállak kiverni a fejemből egyszerűen nem megy. Nem tudok nem felfigyelni rád ha megjelensz a közelemben. Nem tudok teljesen közömbösen viselkedni. Talán te vagy számomra az igazi. Csak egy ember a tömegből másoknak de nekem AZ ember a tömegben. De ne is tagadd. Te kezdted. Te hívtad fel magadra a figyelmem. Es talán életem legnagyobb hibája volt, hogy akkor és ott oda néztem. Rád. Talán életem legnagyobb hibája mert sohasem leszel az enyém. És azóta is téged kereslek mindenhol. Mindenhol és mindenkiben. Ó igen, meg sem próbálom tagadni. Beléd szerettem.
- Az üzenet, amit soha nem fogok elküldeni neked
Észreveszek mindent.És a minden szó alatt tényleg mindent értek.Észreveszem,ha valaki kevesebbet keres,mint azelőtt szokott.Észreveszem,ha valaki,akivel beszélgetek kezd megváltozni.Észreveszek minden kis dolgot,amit az emberek tesznek,és minden kis dolgot,amit eddig tettek.Észreveszem,ha változnak a dolgok,és amikor már egyáltalán nem ugyanazok.Észreveszek minden egyes apró részletet.Csak nem mondok semmit.
Neked kevés, nekem minden. Nekem fontos, neked mindegy. Én hülye meg el is hittem. A szívemet rossz helyre vittem.
Én maradnék, te mennél. Nekem elég, neked kell még. Te üres, én tele, nincs a szavaidnak hitele.
Én előre, te vissza. A tiéd hátsó, az enyém tiszta. Én korán, te késve. Az álomból túl későn eszmélve.
Te mész, én maradok. Az érzéseim tőled szabadok. Te felejtesz,én emlékszem. Bár vinnéd magaddal az emléked.
193 posts