Fotók Az Öt évszázad Fekete Krónikájáról. Ötödik Féléves Könyv újratervezés.

Madrid

Hétvégén szinkronizáltam egy poszméhet! Hurrá tavasz! :D

I dubbed a queen bumblebee at the weekend!

Ezt a rövid animációt a hétvégén készítettem, a szakunk által szervezett workshop keretében. Egy pár teljesen átlagos másodpercet mutat be egy poszméh életéből, a célom pedig igazából az volt, hogy megünnepeljem ezt a gyönyörű tavaszt amink van. A hátteret a természetben vettem fel. Az ág szintén valós de a virágokat gyurmával helyettesítettem. A méh digitális kézi rajz, hangját pedig Gilicze Gergő adta. I made this short animation during this weekend on a workshop organized by my atelier in UMPRUM. It shows a few ordinary seconds from a Bumblebee’s life, and my intentions was to celebrate this beautiful spring what we have now. The background is a stop motion video, shotted in real nature. The bough is also natural, but I replaced the flowers with plasticine. The bee is a digital hand drawn animation, and it’s voice was made by Gergő Gilicze.

Draft of a boer goat for package illustration.

Előállt az ellen. Itt tudjátok követni az eseményeket:

duellum:

5 BÁTOR SOPRONI (AMI) GRAFIKUS HALLGATÓ KIHÍV  5 BOTOR BUDAPESTI (MOME) GRAFIKUS HALLGATÓT!

SE ZSŰRI, SE BÍRA, SE SZAVAZÁS, MEGNÉZED A KIÁLLÍTÁST ÉS ELDÖNTÖD KI GYŐZ!

ALEA IACTA EST

Kalap úr és a Tudatlan őz

Nádi Boginak

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl ahol a kurtafarkú malac túr a Kerekerdő közepén volt egy tisztás. Annak a tisztásnak a szélén élt Kalap uraság, a hatalmas pöfeteg gomba. Szép időben mindig szeretett kihúzódni a napsütötte fűre, az óriás bükkfa alól ahol élt. Ott aztán órákig pöffeszkedett és mutogatta fűnek-fának és minden élőnek, hogy ő milyen nagy. Kalap urat igen gorombának ismerték a Kerekerdő lakói, soha nem volt egy jó szava az arra ténfergőknek, ezért el is kerülték őt és a bükkfáját mindig.

Pedig nem mogorva volt ő, csak egy pöfeteg. Volt néhány állat aki nem ismerte őt, mint Nyiff-Nyiff Mókus, aki nagyon jámbor és szorgos volt, mint általában a mókusok. Nyiff-Nyiff éppen makkot gyűjtögetett egy hatalmas bükkfán, amikor néhányat véletlenül leejtett. De jajj! Ez alatt a bükkfa alatt lakott Kalap úr, akinek már hallatszott is a goromba válasza: - Vigyázz! Agyonütsz! Hogy lehet egy mókus ilyen kétbalkezes?! - kiáltotta Kalap úr vöröslő fejjel, vagyis kalappal - Kotródj innen amíg szépen mondom, mert megkeserülöd, ha még egy makkot rám ejtesz. Nézd, még be is horpadtam! Nyiff-Nyiff szólni sem tudott, annyira megijedt a kiabáló gombától. El is szaladt rémületében. Kalap uraság ezután zsörtölődve, paprikapirosan folytatta a napozást. Amikor valaki felmérgesítette, akkor akár napokig is megmaradt a vöröslő szín a kalapján. Pedig milyen büszke volt arra, hogy ő hófehér! A kora délutáni órákban arra vette útját is a Tudálékos nyúl is, aki minden nap sétált egyet ebéd után. Nagyon is jól ismerte Kalap urat és gorombaságát, de mindig reménykedett benne, hogy ha jószándékkal közeledik hozzá, egyszer megenyhül. Mikor odaért az óriás bükkfához, meglátta Kalap uraságot a napon. Nagyon vörös volt. Gondolta itt az alaklom: - Szép napot Kalap uraság! - szólt oda neki a Tudálékos Nyúl - Ha nem vigyáz le fog égni a szép fehér kalapja, már rettentő piros! Én az Ön helyében sokkal óvatosabb lennék. Kalap Úr erre csak még mérgesebb és vörösebb lett: - Te akarsz kioktatni a kalapom színéről? Hogyne lennék vörös, ha nem hagynak nekem egy perc nyugtot sem! Hagyj békén és eredj a magad dolgára! - kiáltott rá Kalap uraság, mire a Tudálékos Nyúl inkább szomorúan eloldalgott. Később arra járt egy kedves őz. Nem is vette észre Kalap urat, mindig nagyon elvarászolt volt. Épp mikor egy lepkét kergetett eltakarta Kalap úr elől a napot, aki erre csak még mérgesebb lett. - Hogy mered eltakarni előlem a Napot, te tudatlan őz?! Már egy perc nyugalmam sem lehet a bükkfám alatt? Látod, miattad még vörösebb lettem! - Ne haragudj csak egy lepkét kergettem... -  motyogta a tudatlan őz. - És én tényleg a Tudatlan őz vagyok. Te milyen gomba vagy? - Én egy pöfeteg vagyok, nem látod, és hagyj az unalmas kérdéseiddel? - rikácsolta Kalap úr. - A pöfetegek mindig ilyen vörösek? -kérdezgette tovább a Tudatlan őz. - Nem! A pöfetegek szép fehérek! -válaszolta már-már izzó vörösen Kalap úr. - És mi ez az óriási horpadás a kalapodon? - Óriási?! Az a mókus! - kiáltott egy utolsót az óriás pöfeteg, de nem szólt többet, mert felrobbant mérgében. A tudatlan őz nagyon elszomorodott, hogy Kalap úr felrobbant. De később a bölcs öreg bagolytól megtudta, hogy Kalap úr mindig is várta, hogy valaki annyira felmérgesítse, hogy felrobbanhasson és a spórái messze-messze szállhassanak, keresztül a tisztáson, át az erdőn a messzeségbe, hogy valahol leszállva megszülethessenek belőle a kis pöfeteg gombák. Így Kalap uraság gyermekei azóta is gorombán pöffeszkednek más tisztásokon. Persze csak addig, amíg arra nem jár egy tudatlan őz. vége

Presstival 2015

Idén újra 10 szép napot töltöttünk az angliai Whittingtonban Rebekával, Balázzsal, Barbival és Pufival. Rebekával már régóta terveztük, hogy egyszer visszalátogatunk a Presstivalra, amit minden év szeptember első szombatján rendez a Whittington Press. A fesztivál egy kicsi, de annál nemzetközibb esemény. Idén érkeztek árusok Írországból, Csehországból, Franciaországból és Lengyelországból is, valamint nem csak nyomatokat lehetett vásárolni, hanem tapétákat, fém és fabetűket, hasznos és szép könyveket, festményeket, Miriam Macgregor gyönyörű pochoir-it, márványozott papírt, jegyzetfüzeteket és finom yorkshire-i mézet.

Lehetőségünk volt rá, hogy egy asztalnál a saját munkáinkat is áruljuk, így a többiekkel együtt miénk volt a magyar asztal. Sokféle nyomatot vittünk magunkkal az eseményre: ☛ Rebeka a papírkivágásaiból készült giclée nyomatokat és arannyal felülnyomott giclée nyomatokat vitt magával. Utóbbiak csodaszép starking almák, olyanok mint amik Fantastic Mr Fox végén vannak a szupermarketben. Ha kíváncsiak vagytok, az Etsyjén megtaláljátok mindet. ☛ Barbi az euró diplomájához készült nyomatokat, meseillusztrációkat és néhány Mester és Margarita rézkarcot tett ki, amiket pedig az ő Etsyjén láthattok. ☛ Pufi az AMI űrállomásról készült szitanyomott posztert és híres angol épületeket ábrázoló magasnyomott képeslapokat árult (és neki is van Etsyje). ☛ Én a feketerigós képeslapomat és néhány a Rumcsempészhez készült csontvázas nyomatot tettem ki.

A Presstival utáni napokban eljutottunk az Oxford Guild of Printers találkozójára, ahol Jamie Murphy tartott előadást a nyomdájáról és könyveiről. Jamie egy fiatal nyomdász, aki főleg illusztrált könyvek kiadásával foglalkozik a dublini Salvage Pressben, és nem mellesleg egyetemi szakdolgozatát Orosz Istvánról és a DOPP munkásságáról írta. Nagyon szép munkái vannak és a Salvage Press weboldalán mindegyiket meg is tudjátok nézni.

Szabadidőnkben amikor nem a bárányokkal kávéztunk akkor nyomtattunk. Én Nostalgic Train címmel egy képeslapot készítettem, de valószínűleg ez a kifejezés csak német nyelvterületen létezik, mindenesetre nagyon sokat nevettük rajta, ezért került bele. A nyomat egy FAG Proof Pressen, Neuland (Rudolf Koch 1923) és Gill bold (Eric Gill 1928) betűtípusok és Stephenson Blake vonatok felhasználásával, 130 grammos Matrix Fine Laid papírra készült.

Pufi készített egy videót és fotókat is az útról. Köszönet John és Patrick Randlenek, hogy vendégül láttak minket a nyomdájukban! És köszönet Robert Pratleynek a fuvarért Charlburybe!

Presstival 2015

Last month we spent 10 beautiful days in the Whittington Press in England with Rebeka, Balázs, Barbi and Richard. Rebeka and I had the idea to visit the Presstival again, since we were there in 2013. The event is on the first Saturday of September in every year, and it is a small but international festival to letterpress printers from all around the world (some people calls it the Glastonbury of printers). This year sellers came from Czech, France and Poland, and not only prints were on offer, you could buy metal and wooden type, useful and beautiful books, paintings, amazing pochoirs from Miriam Macgregor, marbled papers, sketchbooks and delicious honey from Yorkshire.

This year we had a chance to have a stall so we had the Hungarian Table and we brought a wide variety of stuff: ☛ Rebeka had giclée prints from her papercuts and letterpressed giclée prints about Starking apples (you could have seen this kind of apple in Fantastic Mr Fox, at the supermarket scene). You can see Rebeka’s prints on her Etsy. ☛ Barbi brought etchings what she made for her degree project, and some illustrations for Master and Margarita, you can find her Etsy account as well. ☛ Richard made a silkscreen poster about the AMI space station and printed postcards about famous English buildings, here you can see his prints on his Etsy. ☛ I took the Turdus Merula postcard, woodcuts about skeletons from the Rumsmuggler board game and prints about Gutenberg’s home with me. 

After the Presstival we attended a talk of the Oxford Guild of Printers, where Jamie Murphy had a presentation about his press and books. Jamie is a Dublin based young printer who mainly publish illustrated books in the Salvage Press (you can see all of his books with detailed texts on his website), and by the way he wrote his thesis about the works of Hungarian poster artist, my former teacher at the university, István Orosz and the DOPP group.

In our free time, after we finished our coffees with the sheep, we made prints! My project was the Nostalgic Train, probably this expression only exists in German-language area, but we laughed a lot about it, so I wanted to include it. This postcard was printed on a FAG Proof Press, with Neuland (Rudolf Koch 1923) and Gill bold (Eric Gill 1928) typefaces and with a Stephenson Blake train set, onto 130gr Matrix Fine Laid paper.

Pufi made a video and some photos about the trip. Thank you for John and Patrick Randle for hosting us in their press! And thanks to Robert Pratley for the lift to Charlbury!

Ezt adtam be ecoLOGIC plakátpályázatra.

Antwerpeni kikötő labirintus

Szegény fiú eltévedt rakodás közben a XVI. századi antwerpeni kikötőben. Segíts neki eljutni a főnökéhez aki már az öszvér mellett vár az utolsó hordóra! Ha végeztél a labirintussal, keresd meg a városban az 5 ékszeresládát és 5 patkányt. Haladni az utcákon, az pöttyözött vonallal jelölt alagutakban és a hajók közti deszkákon lehet. Ingyenes kinyomtatható verzió: https://goo.gl/F82rq1

Antwerp harbour maze

Poor young lad has got lost in the 16th century harbour of Antwerp, help him find the way through the town to his boss, who is waiting with the mule for the last barrel. Can you spot all 5 chests and 5 rats hidden in the town? You can walk on the streets, through the tunnels marked with dotted lines and on wooden planks between ships. Free print & play version: https://goo.gl/F82rq1

a diplomablogom. Most már tényleg.

Diplomatémám a Diafilmgyártó kft arculatának megtervezése és egy mese diafilm készítése. 

Galleon éjszaka

Galleon at night

14x10cm