Egy cimbirám ugyan ezt csinálta a Spárban. Csak ő azzal kezdte, hogy nős és gyereke van.
most pedig gyakorlásképp megyek és megszólítom az Aldiban az első nekem tetsző nőt
Kerékpárzás
"Napfény járja át a szívem újra"
"Make America 1491 Again"
Seen in New York
Megvettem a hűtőt is, a mosógépet itt hagyja az előző tulaj.
Minden meg lesz az alapszintű önelláráshoz.
Holnap elviszik az utolsó kör cuccot a régi lakók. Délelőtt meglátogatom a nagypapám. Délután nekiállok a hálószobám kifestésének.
Nem különösebben szeretem ezeket a felújítási munkákat, de most már nagyon várom.
Holnap már ott is tudok aludni.
Hosszú idő után érzek most megelégedettséget és boldogságot annak ellenére, hogy egyedül fogok beköltözni.
A nagylányom annyira várja, hogy nálam aludhasson, hogy napok óta azt mondogatja, hogy odaköltözik velem. Sajnos erre most nincs lehetőség, de még boldogabb lennék, ha ez megoldható lenne.
-A fenevad!
-A kenyérnyúl, vagy a kenyérnyúlon túl?
én: nyugi, műszerész, a kenyérnyúl nem létezik, nem árthat neked!
a konyhában a kenyér:
Ez esetben autóval mentést is vállalok, az első kerék kivétele után elfér hátul. Ha megyek túrázni, így viszem a sajátomat is.
az ördög rogyassza rá az univerzum tetejét!
négyszeres defekt két keréken :(
Engem azóta nem érdekel a fal milyensége, mióta tavaly nyáron egy hetem ráment, hogy elfogadható legyen a festés minősége, a gyerekek hazajöttek és a 2. napon egy tubus tempera lett szétkenve rajta. Mikor a feleségem meglátta, hogy vörsödik a fejem, átment védőügyvédbe és azonnal elkezdett VELEM veszekedni, hogy miért emeltem fel a hangom. Azóta leszarom a falat. Egy hét múlva kezdem a festést a saját lakásomban, magamnak. Mióta így áll a helyzet, azóta sok más sem érdekel.
Megállapítottam, hogy más szakmát kell keresnem, mert ebből nem élnék meg. :(((((
Jobb is ez így mert a két lány közül ugyan az tettszett mindkettőnknek. Így nincs vita...
A Kihagyott Lehetőségek Nagymesterének
a Népszigeten leültünk dumálni @sokigeri -vel egy fatörzsre, és amíg ő elment hozni a következő kört, addig két nagyon fürdőruhás lány odajött és elkezdett leülni a helyére mellém, én meg erre nagyon aszertíven "sziasztok, tök jó, hogy ideültök, nagyon örülök neki, csak egy kicsit lehetne távolabb, mert itt ketten ülünk..." és persze elnézést kértek és elkezdtek odébbállni, hiába próbáltam menteni, hogy de amúgy ha nem zavarja őket, amiről beszélgetünk, akkor maradhatnak is, átültek máshova.
A rakpart lezárás miatt nem tudtam ott jönni, így a városon keresztül araszolva jöttem haza. Olyan sokáig tartott, hogy a rutinná vált utolsó pillanatos munkahelyi pisi után is az AranyJános utcánál félre kellett állnom és bekéredzkednem egy étterembe. Ez előtt már megfordult a fejembe az is, hogy elengedem magam és majd takarítok egy jót (nem volt nálam flakon), de holnap viszem vizsgára az autót, ráadáaul egy kollégám is velem volt.
Innen is nagy köszönet a cuki ázsiai pultos lánynak, aki még egy kávét sem fogadott el cserébe.
Szép is lenne, ha nem az autó starolna, hanem valami más. Mondjuk akkor pl bringastartnak hívnák.
rájöttem, hogy a kocsimnak van autostart funkciója
📸 boldonwheels
Megjegyzendő dolgaim és összerakott folyamatok feljegyzése
74 posts