Semmi gond, a necc teljesen jól mutat rajtad :)
Nyár utolsó péntek éjszakája, HÉV, hőség, túlsúly, depresszió, félrészegség.
Évértékelős posztok, politikáról jönnek sorban most, mert mi más lenne karácsonykor.
Kezdjük a magyar helyzettel. Ez az év volt az, amikor nagyrészt elengedtem a magyar belpolitikát és főleg nemzetközi szempontból láttam csak, ami történik. Ha nincs a covid, akkor ez hamarabb megtörténik, és most, hogy választási év sincs, már tényleg semmi se kényszerít, hogy az ellenzéket, meg ilyen kocsismátékat figyeljek, hogy miket csinálnak.
Sajnos azt kell mondanom, hogy ez az év az, mikor Orbán gúny nélkül európai tényező lett és nem tudom elkerülni, hogy halljak róla, még akkor se, ha távol tartom magam a magyar sajtótól. Mindenhol beleütközök, ahol európai politikáról beszélnek, nem vagyok biztos benne, hogy sokkal kevesebbet láttam a nevét a mainstream nyugati sajtóban, mint Macronét, vagy Scholzét.
Majd egy következő posztot tervezek írni a nemzetközi dolgokról, abban írok a körülményekről, amik erősítik a szerepét Európában és ami miatt most egyfajta médiaszereplési csúcson van, de most csak annyit, hogy nagyon remélem, hogy ez így is marad.
Ha nem marad így, az azt jelenti, hogy más szélsőjobbos populista politikusok is hatalamra jutottak és van köztük olyan, aki Orbánhoz mérhetően tudja kihasználni az európai országok vezetői közti ellentéteket, de egy nagyobb és európai léptékben fontosabb ország van mögötte.
Orbán továbbra is a nemesi ellenállás módszereit használja (lassítás, jogászkodás, az ellenfél megosztása), amivel jelentősen lassítja az európai politikai döntéshozás amúgy se hatékony folyamatait és próbál ebből további politikai tőkét generálni főleg zárt ajtók mögötti tárgyalásokhoz.
Az Orbán-rendszer Magyarországon nagyon stabilnak tűnik, pedig először támadják úgy külföldről, hogy azok fontos alapjait veszélyeztetik. Mégse tűnik úgy, hogy ezekre a támadásokra belföldről eredményesen tudnának építeni. Se belföldi anyagi erőforrásokat, se a közvéleményt nem sikerül látványosan megmozgatni.
Az egyetlen, ami reményt adhat (és közben azért ez elég félelmetes) az, ha az új rezsimvédelmi hatóság ténylegesen elkezd tönkretenni egyéneket és médiumokat és azzal szemben lehet ellenállást összpontosítani. Emellett a felállítása azt mutatja, hogy a rezsimben azért jelentős félelem van és ez, amikor egy érzékeny egyensúlyt kell fenntartani a teljhatalom és az EU vezetők és közvélemény túlzott felidegesítése között, ez akár veszélyes is lehet.
ka-steve:
Nem tudja valaki, hol a francban lehet kapni emberi méretű takarót? 190 vagyok, hason fekve, kinyújtott 48-as lábbal alszom és mivel ezt nappal teszem, már nagyon régen csak úgy tudok aludni, ha a fejem búbjáig be vagyok takarva. Nem kérek sokat, csak egy 230-240 hosszú takarót, huzattal. És nincs. Sehol. Már mindenhol megnéztem, kábé egyedileg gyártathatok magamnak ha akarok (nem), mert mindenhol a 200-as méret a max. Igaziból már elképzelni sem tudom, milyen nem két takaróval aludni úgy, hogy óránként igazgatom magamon őket, de azért kipróbálnám.
Javaslom a takarót 45 fokkal elforgatni - saját tapasztalat.
reaganforhungary:
Valaki már posztolta a képet néhány napja, de most jöttem rá, hogy az angol multi tudatos provokációjáról van szó!
Terítéken Trianon + kiárusítás + a legkisebb is számít. Nagyon nem lehet ez véletlen. Szabadkőműves üzenet és cinikus erőfitogtatás egyszerre. Németországban meg Elzász-tányér, mi?
sronti:
Kicsit mintha forrna a levegő a Mol körül mostanság.
Én azért nem bánnám, ha az oroszok hirtelen meggondolnák magukat és hirtelen visszamondanák a Mol ügyletet és eladnák a pakkot a kínaikanak:)
treszi:
ugysenezem:
szopjatoklemind:
cviklinek szeretettel, Nem esik messze az alma a fájától címmel
Faszt legrövidebb. Folyószövegben olyan 20 oldal. Simán közepes. Dán, cseh, ír, lett, mind sokkal rövidebbek, az amerikairól ne is beszéljünk. Másrészt szakasszámmal összehasonlítani? Ehhh!! Harmadrészt: mi az a 40 pont ahol hasonlít? Főváros, címer, himnusz három. Talán még a munkához való jog meg a pihenéshez való jog, ami nem jellemző a nyugati alkotmányokra (de ezeket az AB felturbózta vagy eljeletéktelenítette). Hol a maradék 45 pont a cikkből?
egyrészt sanszos, hogy a 49-es alkotmány közvetlenül 89. okt. 23. előtti szövegére gondol, más részt meg egy csomó ilyen jellegű van, hogy pl. az Országgyűlés törvényeket alkot, a közt. elnök/elnöki tanács kinevezi a nagyköveteket, a legfőbb ügyészt az OGY választja meg.
ezek amúgy az újban is benne lesznek.
Ez az alkotmányozósdi is egy pótcselekvés, kurvára nincs jobb ötletük, hogy mivel töltsék meg a nyilvánosságot. A 2010. áprilisában hatályos alkotmány milyen akadályt gördített eddig a demokratikus hatalomgyakorlás elé? Én csak kettőt láttam, amikor az alkotmánybíróság hol nagyon szűken értelmezte a költségvetési kérdések népszavazási tilalmát (lásd vizitdíj), hol meg túlságosan kreatív indoklásokkal meszelt el kormányzati adókat (lásd ingatalnadó). De ezekhez nem kell alkotmányozó nemzetgyűlés. Most akkor mire jó ez a jogi fetisizmus? Kell a Viktornak, hogy 82 éves korában ő mondja el azt, amit egy hete Mubaraktól hallott?
ritafox:
hülye haj
én sose tudom egyértelműen megállapítani, hogy a belógó végtagok kihez és milyen pozícióban tartoznak...
blema:
theworldwelivein:
Railway station | Drama, Macedonia, Greece © Theophilos Papadopoulos
Drama. :)
Nálunk a covid előtt volt szokás, hogy a szülinapos! hozott be házi sütit, házi cukrászdát az ünneplésre, így végül egy évben csak egyszer volt feladat, utána lehetetett potyázni.
Na, poll az nincs, mert akkor mindenki az én valamelyik véleményemet fogja beklikkelni, de ehelyett inkább kíváncsi vagyok a ti véleményetekre vagy szokásaitokra azzal kapcsolatban, hogy hogyan látjátok a munkatársi apró "kedvességeket". Például, ha valaki vesz a többieknek egy jégkrémet, egy csokit, kis nasikat, és behozza a munkahelyre, körbeosztogatja. Ezzel kapcsolatban az én véleményem az, hogy ez nem munkahelyre való "kedvesség". Egy külön batyusbálon, összejövetelen, csapatépítőn elmegy, ha viszel otthonról valamit a többieknek, de nem való munkahelyre egy szokványos hétköznapra az ajándékozgatás. Az ajándékozónak nyilván nincs vele semmi különösebb szándéka, mint a kedvesség, de sajnos ez körbeajándékozást szül. A többiek úgy fogják érezni, hogy hasonló nagyságrendben nekik is meg kell ajándékozni az ajándékozót és a többieket. Hiszen "illik" visszaajándékozni. (Sőt, létezik olyan rossz emberi tulajdonságra is példa, amikor az ajándékozó érezteti, hogy ő is elvárja, hogy más is meglepje néha.) Az ajándékozás egy munkahelyen rákényszerít másokat arra, hogy ők is vegyenek valamit a többieknek. És ebben érzem az ajándékozás tapintatlan részét. A munkatársi kapcsolat nem baráti kapcsolat. Nem szabad összekeverni a kettőt. Míg egy barát anyagi helyzetével tisztában lehetünk, egy munkatárs pénztárcájában vagy anyagi hátterében nem vájkálhatunk. Nem tudhatjuk, hogy mindenki megengedheti-e magának, hogy kiadjon 3-5 ezer forintokat akár hetente a körbeajándékozásra. Ha valaki elkezdi a körbeajándékozási folyamatot, más is kényszerítve lesz arra, hogy folytassa, és esetleg az utolsó forintját is erre költse. Ergo a munkatársi ajándékozgatás végeredménye egy másra nem odafigyelő tapintatlanság lesz, akkor is, ha nem ezzel a szándékkal indult. Ezért nem vagyok a munkahelyi ajándékozgatás híve. Ti hogyan látjátok?
zsuki:
edomer:
OMFG
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
ez egy kibaszott elmebeteg.
Az azért érdekes, hogy miért alakult éppen így hogy valakik Gyurcsányban látják a patás ördögöt, én meg a Viktorban. Miközben teljesen nyilvánvaló, hogy az utóbbi a magyar politikai élet legtorzultabb személyisége, és több millió embert beszopatott az előbbi démonizálásával.