Szorongok Mert Senkinek Sem Tudok Megfelelni

olyan fura, hogy egykor nembirtuk egymast es csak elviseltuk a masikat tarsasagba, most meg ha ra gondolok eszembe jut a multunk es hogy miatta vagyok az aki vagyok.

unom, hogy mindenki azt hiszi, hogy nekem semmi sem fáj és bármit megtehetnek velem...

felek megbizni benned, mert felek h ugyan azt a fajdalmat fogod okozni mint mas

osszeszorul a szivem mikor ujra meglatom, vagy mikor fel villan a telefonom kepernyoje es latom hogy hiv. nemtudom mire gondoljak, nemtudom mit akar es felve veszem fel es utana ejszakakat nemtudok aludni mert azon kattogok hogy miert jutottam eszebe

kerdezek mindenkit, parkapcsolatban van az ember, mi az alap tisztelet amit megadsz a masiknak?

megtiszteled annyival, hogy nem mesz at ellenkezo nemuekhez, meg ha barat akkor sem?(elmondas alapjan az ellenkezo fel szamarol is baratsag, meg akk is ha a multba tortent ez az) vagy ha a tesoddal mesz at hozza az korrekt?

azthiszem ez a telefonhivas ebresztett ra arra h sosem leszek eleg jo

Jelenleg nincs szavam arra, ami leírná azt pontosan, hogy mennyire elveszettnek érzem magam..

megtanultam, hogy nem szabad kötődnöm másokhoz, mert mindig fájni fog...

mindig azzal nyugtattam magam, hogy ha a sors úgy akarja, még együtt leszünk

Most van az az időszak, mikor mindenki csak túlélni próbál