“nekünk, Nőknek Van Egy Nagyon Rossz Szokásunk. Ha Nagyon Szerelmesek Vagyunk, Képesek Vagyunk

Bizalom

Bíztam benned jobban, mint eddig bárkiben... Te erre mit csináltál?!

Elbasztad

Nem egy új szerelemtől félek, hanem a régi fájdalomtól...

Vágy

Azt hisszük szexre van szükségünk, de nem csak erről van szó.

Intimitás, amire vágyunk, hogy megérintsenek, hogy ránk nézzenek, hogy csodáljanak, hogy biztonságban érezzük magunkat, és azt érezzük valakinek tényleg kellünk.

Ez az, amire igazából vágyunk.

Mert az embernek szüksége van arra, hogy fontosnak érezze magát. Hogy törődjenek vele és ő is törődhessen. Hogy aggódjanak érte és aggódhasson. Hogy sírjanak érte és sírhasson másért. Hogy büszkék legyenek rá és büszke lehessen. Hogy érezzék és érezzen. Hogy érintsék és érintsen. Hogy öleljék és öleljen. Hogy csókolják és csókolhasson. Hogy szeressék és szeressen.

Az igazat megvallva, eddig senki nem tudta értékelni azt, hogy mindent megteszek érte. Ebből az a tanulság, hogy egy: idióta vagyok amiért túl gyorsan kötődők - hosszútávon full feleslegesen - és kettő: az, hogy ideje megtanulnom erősebbnek lenni egyedül és okosabban megválogatni kivel veszem körbe magam.

— via @csuklora-irt-szeretlek (saját)

Mikor egymás szájába nyögünk...🥵

Ha 2 óra lenne hátra az életemből,

elmondanám neki mi miért történt,

mennyire fájt és mi zajlott le bennem pontosan.

Elmondanám mit okozott a hiánya

és, hogy még mindig hiányzik.

Hiányzik a lénye, az ölelése,

és hiányzik a közelsége.

Ha 2 órám lenne,

talán elmondanám neki mennyire szerettem

és mennyit számított, hogy

velem volt akkor és kihúzott a mélyből.

De mégis miután elment,

csupán mélyebbre taszított.

A beforrt sebek felszakadtak és

kerültek mellé újabb hegek.

Elmesélnék neki mindent

és nem kell, hogy ő is meséljen.

Csak öleljen meg

és mondja azt, hogy ő is szeretett.

Elküldetlen üzenetek I.

Szia, tudom,

hogy már nem akarsz többet hallni felőlem,

de csak azt akartam mondani, hogy nem bántam meg,

nem bántam meg, hogy szerettelek,

és annak ellenére, hogy már hónapok óta nem beszéltünk,

még mindig azon gondolkozom,

hogyan alakultak volna a dolgok,

ha egy kicsit jobban próbálkozunk.

Nem akarom, hogy tőled függjön a boldogságom.

(Bár azt hiszem, ezzel már elkéstem…)