“(…) és az ember nem képes arra, hogy csak úgy kikapcsolja az érzelmeit.”
— Heidi McLaughlin: Örökké a csajom
,,Fáj, mert számított.“
- John Green
Nem az a baj, hogy nem merem elmondani, hanem az, hogy nem tudom mi lesz ha elmondom.
Régen lenéztem azokat az embereket, akik alkoholt fogyasztottak. A tízen évesektől meg egyszerűen undorodtam ittas állapotukkor. Most, ha tehetném mindennap kint lennék az utcán, egy vodkás üveggel a kezemben, és csak jól akarnám érezni magam a baráti körömben.
Régen köhögtem a cigi füstjétől és ígérgettem anyámnak, apámnak, hogy nem, én soha nem fogok rágyújtani, mert rossz szokás. Most is azt mondom anyunak, hogy nem, nem gyújtok rá, miközben a kezemről mosom le a fürdőben a dohány szagát.
Régen nem érdekeltek a fiúk, undorodtam tőlük. Puszi, vagy ölelés már szóba sem jöhetett. Most, a fél kezem odaadnám azért, ha lenne valaki, aki teljes szívéből szeret.
Régen hazaérve az első dolgom az volt, hogy megcsináltam a leckét, kifaragtam a ceruzáim és bepakoltam másnapra. Most, talán reggel hozzá nyúlok a táskámhoz, de akkor sem biztos.
És ez rossz nekem.. Nagyon
“Fáradt vagy. Minden reggel felkelsz és minden reggel nekivágsz. Nem beszélsz a belső harcodról. Csendben, magadban vívod. Ennél magányosabb érzés talán nincs is a világon. Gyógyulni próbálsz egy olyan dologból, amiből nem tudod hogyan kell.”
#5
Csak Te és Én, egymásbafeledkezve táncolunk...Kéz a kézben, elveszve egymás tekintetében
193 posts